Közös képviseletünk az újonnan kezelésbe vett társasházaknak minden esetben felülvizsgálja az előző évi és idei költségvetési tételeit és szerződéseit. Általánosságban elmondható, hogy 10-20%-os költség csökkenés érhető el a társasházaknál köszönhetően annak, hogy az állományunkban lévő 68 db Társasházzal – több, mint 5000 albetéttel – olyan alkupozícióba kerültünk, aminek eredményeként magasabb kedvezményt tudunk elérni, mind az általános üzemeltetési szolgáltatások, mind a kivitelezések tekintetében.

Csak néhány példa ami megtakarítást eredményezhet:



- Biztosítás szerződés felülvizsgálata

- Karbantartási szerződések felülvizsgálata

- Liftkarbantartási szerződések felülvizsgálata

- Gondnoki szerződés felülvizsgálata

- Takarítói szerződés felülvizsgálata

- Fűtés, Kazánkarbantartói szerződések felülvizsgálata

- Társasház Bankszámlacsomag felülvizsgálata

- Szelektívhulladék gyűjtés bevezetése

Az indokolatlanul magas díjú szerződéseket felbontjuk és az általunk alkalmazott ISO minőségpolitika szerint 3 db árajánlat bekérése után újrakötjük kedvezőbb feltételekkel. Minden új szerződésnél elsődlegesen a minőség és a szerződési feltételek romlása nélküli újrakötés a cél.

Amennyiben a lakók elégedettek bizonyos szolgáltatók személyével, munkájával, megbízhatóságával és ennek fényében nem feltétlenül cél ezen költségek csökkentése, mint például Takarító, Gondnok, stb., akkor ezeken a területeken nem eszközöl a képviselet váltást, pénzügyileg jobb ajánlat esetén sem.



Ha Ön úgy érzi lenne hol faragni a jelenlegi költségekből, akkor kérjen ajánlatot bátran!

.:: Ajánlat kérés ::.

Megosztás a Facebook-on

A lépcsőházban virágot, babakocsit, biciklit tartani SZABAD,

de

ezekhez engedélyt kell kérni. Az OKSZ kikezdhetetlen logikájú magyarázata szerint a lépcsőházakat és a közlekedőket nem dolgok tárolására, hanem közlekedésre szánták. A közlekedők tűz esetén menekülési útvonalként szolgálnak. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a menekülési útvonalak szakértők által meghatározott minimális szélességét leszűkíteni nem lehet. Ha tűz üt ki, akkor a forró füsttel, esetleg mérges gázokkal teli lépcsőházban még a helyismerettel rendelkező emberek is nehezen tájékozódnak, hát még ha mindenféle dolgokban kell botladozniuk. Nem is beszélve arról, hogy így a tűzoltók sem tudnak menteni. TEHÁT A LÉNYEG: ha valaki a hatalmasra nőtt leandert, a koszos babakocsit vagy a sáros kerekű biciklijét ott tárolja, és még csak le sem szűkíti ezeket a bizonyos menekülési útvonalakat, AKKOR IS ENGEDÉLYT KELL KÉRNIE az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségtől (tűzvédelmi hatóság).

A lépcsőházban vagy a lakás előtti közlekedőben rácsos ajtót felszerelni SZABAD,

de

ha menekülési útvonalról van szó, ebben az esetben is engedélyt kell kérni a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságtól. Ennek a bizonyos rácsos ajtónak ilyenkor “kézzel (is) nyithatónak” kell lennie, ami egyébként önmagában megkérdőjelezi a rácsos ajtó értelmét. AZT JÓ, HA TUDJA: ha a rácsos ajtó lehetetlenné teszi a tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését, vagy annak használatát gátolja, a tűzvédelmi hatóság a kérelmet elutasítja.

Függönyt és szélfogót a menekülési útvonalra felszerelni SZABAD,

de

- széthúzásukkor a kijárat nem szűkülhet;
- a függöny a padló síkját nem érheti el;
- a függöny belső széleit pedig eltérő színű csíkkal kell jelölni.

A lakások bejárati ajtaját ráccsal lezárni SZABAD,

de

fontos számolni azzal a ténnyel, hogy tűz esetén a rácsok bizony hátráltatják a beavatkozást, a mentést és a menekülést is.

A fentiek értelmében szekrényeket, zsákokat, bútorokat tárolni, raktározni a menekülő útvonalakon NEM SZABAD.

A tűzvédelmi előírások betartatásának NEM AZ A CÉLJA, HOGY SIVÁR KÖZÖS HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDŐK JÖJJENEK LÉTRE, hanem az, hogy biztonságosan lehessen menekülni, ha elharapózik a vörös kakas. Számos szomorú – halálos áldozatokat követelő – esemény bizonyítja, hogy mennyire fontosak ezek a szabályok, hiszen általuk a megelőzésre helyezhető a hangsúly. A közelmúlt híradásaiból értesülhetünk olyan eseményekről, amelyeknél éppen egy rács, vagy a bejárati ajtó elé elhelyezett éghető anyagok tették lehetetlenné, hogy a kigyulladt lakást elhagyják a benne lévők. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben ugyanis csökken az esély a mentésre és a menekülésre, ami tragédiához vezet.

A változtatásokról a Kormány szerdai ülésén döntött, a szükséges törvénymódosításokat hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslata módosítja a bírósági végrehajtási eljárási határidőkre, az eljárási folyamatra, a végrehajtási értékesítésekre és végrehajtási költségekre vonatkozó törvényi szabályokat.

A tervezet számos tekintetben pontosítja a végrehajtási eljárás lefolytatásának szabályait, szigorú határidőkhöz köti a végrehajtást elrendelő bíróságok és közjegyzők, valamint a foganatosítást végző végrehajtók eljárását, s több területen vezeti be a papíralapú ügyintézés helyett a sokkal ésszerűbb és költséghatékonyabb elektronikus ügyintézést.

A tervezet elfogadásával számos tekintetben csökkennek a bíróságok végrehajtással kapcsolatos feladatai: egyszerűbb lesz a végrehajtási kérelmek feldolgozása korszerű kérelem-nyomtatványok kialakításával, az alaptalan végrehajtási kifogások előterjesztésének megelőzésére szolgáló szabályozás lép életbe, megszűnik a végrehajtási kifogás harmadfokú elbírálása, az átutalási végzések jelentős része fellebbezés nélkül végrehajthatóvá válik és a gyermekátadási ügyekben nem lesz szükséges külön bírósági döntés a végrehajtás módjáról. Ezzel a bíróságok a felszabaduló erőforrásaikat az egyéb bírósági feladatok végzésére fordíthatják.

A tervezett változtatások közül kiemelendő az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése annak érdekében, hogy az árverések átláthatóan, visszaélések nélkül bonyolódjanak, s ha más lehetőség valóban nincs a követelés behajtására, akkor legalább egy magasabb árverési vételár elérésével lehessen eredményesebb a végrehajtás. Nem az adósok vagyonvesztése ugyanis az eljárás elsőrendű célja, hanem az eljárás mielőbbi eredményes lezárása.

A törvényjavaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikus árverésre kerül majd sor, így egyik résztvevő sem késztethet a licitálásból való kimaradásra másokat, a licit menetét pedig a világhálón mindenki követheti.

A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet az árverésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartások megelőzésére szolgáló rendelkezéseket is rögzít és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat. A fizetést elmulasztó és így az eljárásokat elhúzó, többletköltségeket okozó licitálókkal szembeni vagyoni szankciók következetesen – valamennyi értékesítés esetében – alkalmazandók lesznek és ennek érdekében a végrehajtóknak hivatalból be kell terjeszteniük az iratokat a bírósághoz, szigorodnak az árverezésből való kizártság szabályai (a végrehajtás lefolytatásában résztvevők körében), átláthatóvá és rendezetté válik – elektronikus felületen zajlik majd – a sikertelen árveréseket követő átvételi eljárás során történő árajánlat-tétel is.

Változnak a végrehajtás elrendelésének költségei is: ha egyetemleges adósok ellen indítanak egyszerre végrehajtásokat, akkor nem adósonként kell ennek díját vagy illetékét megfizetni, hanem csak egyszeresen egy minimális összegű kiegészítő díjjal. Ez a lakáshitelesek ügyeiben is csökkenteni fogja a végrehajtási költségeket, mivel hitelviszonyokban gyakran előfordul, hogy az adóstársak ellen egyszerre indítanak végrehajtásokat. A kényszerértékesítési kvóták miatt kevesebb árverésre kerül sor az elkövetkezendő években, az elárverezett ingatlanokból kiköltöző, az ingatlant a megfelelő állapotban az új tulajdonos rendelkezésre bocsátó adósok pedig a tervezet értelmében visszakapják az ingatlan vételárának egy részét.

Megosztás a Facebook-on

Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) szóvivője elmondta: jelenleg többnyire a hulladékgyűjtő szigeteken gyűjtik a szelektív hulladékot Budapesten, ugyanakkor van négy mintaprojekt az V., a VII., a IX. és a XIII. kerületben, ahol már működik az úgynevezett házhoz menő rendszer. Ennek lényege, hogy társasházanként külön gyűjtik az egyes hulladéktípusokat, a papírt, műanyagot és fémet, és ezeket így is szállítják el.

Szűcs Panni tájékoztatása szerint ezt szeretnék kiterjeszteni az egész fővárosra, 2011 és 2013 között 15 milliárd forint uniós támogatásból valósítanák meg. Jelezte: ahol probléma az, hogy több kukát kellene kihelyezni, ott megmarad a szigetes rendszer. A nagyjából 1000 hulladékgyűjtő sziget száma viszont csökken, és az igényekhez alakítva más helyekre költözik – mondta a szóvivő.

Arra is kitért, hogy 2016-ig, illetve 2020-ig több, a hulladék feldolgozására, újrahasznosítására vonatkozó uniós irányelvet kell teljesítenie a fővárosnak, és ezt csak úgy tudja megtenni, ha időben elkezdi a szelektív gyűjtést. Az uniós pályázaton a fővárosi önkormányzat a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. bevonásával indul.

Megosztás a Facebook-on

Az adatvédelmi biztos, Jóri András azért fordult tavaly decemberben az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, mert értesült a társasházi törvény küszöbön álló módosításáról, és javaslatot akart tenni a kamerás megfigyelés szabályainak rendezésére. A probléma abban állt, hogy bár a lakók részéről sokszor megfogalmazódott a kamerás védelem iránti igény, ám a száz százalékos támogatás a legtöbb esetben nem volt biztosítható. Az adatvédelmi biztos szerint az így kialakult „tömeges jogsértések” megszüntethetőek lennének, ha a Parlament biztosítaná a lakók által nagy (minősített) többséggel támogatott kamerarendszerek legális létrehozását.

Háromnegyedes javaslat

Javasolta, hogy az épület közös tulajdonú, illetve közös használatban álló helyiségeiben kizárólag az emberi élet, testi épség személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint vagyonvédelem érdekében lehessen kamerarendszert alkalmazni. A kamerák felszereléséhez és működtetéséhez a tulajdonostársak az erről határozó közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább háromnegyedes szavazattöbbségű határozattal járulnának hozzá.

A kamerarendszer továbbá akkor alkalmazható, ha a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

Bejáratra nem irányulhat

A kamerák nem irányulhatnak a tulajdonostársak (tagok és nem tag tulajdonosok) külön tulajdonában álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bejáratára. A biztos az adatbiztonsági előírások meglétét is alapkövetelménynek tekintette, így azt, hogy a felvételekhez kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnek hozzá.

A törvény négyötödöt állapít meg

A napokban elfogadott törvény a következőket mondta ki: a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

Nem üzemeltetheti akárki

A közös képviselő, vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja. További feltétel, hogy a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára, vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen, vagy területen van elhelyezve. (Ezzel tehát még szigorítottak az adatvédelmi biztos ajánlásán, aki csak a külön tulajdonban álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helységekre javasolta ugyanezt.)

Öltözőben, mosdóban nem lehet

A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti.

15 napig tárolható

A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ide értve az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

Kérhető a megsemmisítés mellőzése

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

Tájékoztatni kell a kamerák működéséről

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak.

A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az új törvényi rendelkezések szerint a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire is.

Megosztás a Facebook-on

Az Országgyűlés honlapján közzétett, Nagy Kálmán által jegyzett indítványban ezzel párhuzamosan azt is javasolják, hogy kormányrendelettel tiltsák meg a gázszolgáltatóknak a gázcsap elzárását addig, amíg a legalább kéthavi közüzemi díjtartozással hátralékos tulajdonostárssal szembeni bírósági végrehajtási eljárás be nem fejeződik jogerősen.

A javaslatot a kereszténydemokrata politikus azzal indokolta, hogy napjainkban egyre több társasháznak kell szembenéznie azzal a ténnyel, hogy egyes tulajdonostársak több havi közös költség- vagy közüzemi díjtartozást halmoztak fel.

Az indítvány értelmében a társasház közös képviselője vagy a társasház intézőbizottságának elnöke jogosult minden előzetes közgyűlési döntés, határozat nélkül és az adós előzetes értesítése nélkül bírósági úton érvényesíteni a társasház igényét azzal a tulajdonostárssal szemben aki legalább két havi közös költség- vagy közüzemi díjtartozást halmozott fel.

Kifejtette: a törvény módosítására azért van szükség, mert álláspontjuk szerint a társasházaknak jelenleg nem áll hatékony – a tartozó tulajdonostársakat tartozásuk megfizetésére – kényszerítő eszköz a rendelkezésükre. Tekintettel azonban arra, hogy a legtöbb gázszolgáltató már két havi közüzemi díjtartozás után elzárja az egész társasházat ellátó gázcsapot, javasolják, hogy kormányrendelettel tiltsák meg a gázszolgáltatóknak a gázcsap elzárását addig, amíg a legalább két havi közüzemi díjtartozással hátralékos tulajdonostárssal szembeni bírósági végrehajtási eljárás be nem fejeződik jogerősen.

Azokban az esetekben, ahol a gázszolgáltató a fenti okok miatt már elzárta a gáz főcsapot a társasházban – javasoljuk, hogy a kormány a rendeletben kötelezze a gázszolgáltatót a gázszolgáltatás azonnali visszaállítására – fejtette ki javaslatában a kereszténydemokrata politikus.

Megosztás a Facebook-on

Ennek indoka egyrészről az, hogy költségcsökkentési célzattal szeretnénk visszaszorítani a csekkes postai befizetéseket, és reményeink szerint 2011-ben is sokan térnek át az átutalásos, vagy közvetlen pénztárba történő befizetésre. A postán feladott csekkek postai és banki költsége összesen 100 Ft-tól akár 500.- Ft-ig is terjedhet a feladott összeg függvényében. Ennek megspórolása éves szinten komoly összeget is jelenthet a Társasház javára, és így az esetlegesen fennmaradó csekkek nem vesznek kárba.

Továbbá ezzel elkerülhető lesz az általában adásvételkor előforduló probléma is, hogy az új tulajdonos a régi néven fizet be.

Kérem tehát, hogy ha lehetőségük van, akkor vagy átutalással vagy közvetlen OTP-ben történő befizetéssel rendezzék közösköltségüket. A csekkek kitöltésénél, kérem, ügyeljenek arra, hogy a tulajdonos neve és címe pontosan feltüntetésre kerüljön. A befizetési kódot pedig minden lépcsőházban kitesszük.

Köszönjük, hogy együttműködésükkel segítenek a Társasház költségeinek csökkentésében!

Tisztelettel,

Didics Dénes

Megosztás a Facebook-on

Örömmel jelentjük be,  hogy a   FERHOUSE BUDAPEST Kft. 2010. októberétől  MSZ EN ISO 9001:2009 szabványnak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkezik, miután a cég üzleti célja, hogy folyamatosan növekvő árbevétel mellett szolgáltatásait egyre magasabb minőségi színvonalon nyújtsa, a vevők minőség iránti igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében.
Tevékenysége folytatása során fokozott figyelmet fordít arra, hogy minden vonatkozó törvényi és társadalmi elvárásnak eleget tegyen. Ennek megfelelően távlati céljai között szerepel a kialakított minőségirányítási rendszer TQM filozófia irányába történő továbbfejlesztése. A tulajdonosok kiemelt hangsúlyt helyeznek a szolgáltatások megszokott magas színvonalú ellátására, a kialakított minőségirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztésére. Szempontjaik között abszolút elsőbbséget élvez az ügyfelek igényeinek mind magasabb szinten történő kielégítése.

A kialakított minőségirányítási rendszerünket kiterjesztjük beszállítóink, alvállalkozóink felé is. Ennek érdekében a beszállítóinkat értékeljük, minősítjük, ahol tudunk, segítünk nekik a minőségirányítási, vagy más vezetőségi rendszerük továbbfejlesztésében.

A FERHOUSE BUDAPEST Kft. vezetése ügyfelei számára a kiváló szolgáltatásminőséget garantálja a minőségirányítási rendszer bevezetésével és a szabályzásokat betartó munkatársi gárdával.

A vállalat és a szervezeti egységek vezetősége elkötelezett a kiépítésre és bevezetésre került minőségirányítási rendszer mellett, fő célja, hogy a felmerülő vevői igényeket és elvárásokat mind gyorsabban és jobban teljesítse, e célunk elérése érdekében folyamatos fejlődésre törekszünk.

Célunk, hogy minőségpolitikánkat minden kollegánk megértse és megvalósítsa, ezért a minőségirányítás minden dolgozó személyes feladata és kötelessége.

Az FERHOUSE BUDAPEST Kft. szervezeti felépítése, a tevékenységet irányító és a minőségre ható munkatársak felelőssége és hatásköre tisztázott, minőségpolitikánk megvalósítását és fenntartását szolgálja.

Megosztás a Facebook-on

Tegnap délben hivatalosan is megnyílt az M0-ás autópályához vezető 2,2 km-es út, amely a Rákospalotai határutat köti össze az autópályával.

Ugyan a Nemzeti Közlekedési Hatóság csak az ideiglenes forgalomba helyezési határozatot adta ki, ám így is egyrészt az autósoknak végre könnyebbség, hogy nem kell hatalmas kerülőt tenniük, másrészt a környezetvédelem számára is hasznos: nem lesz olyan nagy az átmenő forgalom a XV., XVI. kerületben, illetve Csömörön.

Az út körüli huzavona több hónapja tartott. Bár több mint három hónapja elkészült a közel egymilliárd forintból épített útszakasz, ám nem lehetett tudni, ki lesz az út üzemeltetője. Az építési engedély szerint a Főváros, melyet viszont ők nem vettek át. Ennek oka az ő megfogalmazásuk szerint: az állam uniós támogatással építette az utat, aminek egyik feltétele, hogy öt évig nem idegeníthető el, vagyis nem kerülhet át az államtól az önkormányzathoz.

Bár a helyszínen nem volt a Főváros részéről senki, ám Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy megállapodás született: az NKH az út végleges tulajdonba adásáig, de legkésőbb 2011.végéig a XVI. kerületet bízza meg az új út kezelésével, a Főváros ezután tudja majd átvenni az utat.

Tegnap a Rákospalotai határútnál tartott hivatalos szalagátvágáson, a lehajtó megnyitásán a Nemzetei Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részéről Pelsőci Géza, projektiroda-vezető, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről Dr. Völner Pál, államtitkára vett részt. Az ő beszédüket követően Hajdú László XV. kerületi polgármester, Kovács Péter a XVI. kerület polgármestere, illetve Bátovszky György, Csömör polgármestere adott örömének hangot, hogy a hosszas huzavona után végre pont kerülhet az ügy végére. Mindannyian kifejezték abbéli véleményüket, hogy felelőtlenség és környezetromboló volt az, hogy ez a ceremónia nem volt korábban, hiszen maga az MO majdnem egy évvel ezelőtt elkészült, tehát a lehajtónak is tulajdonképpen már akkoriban átadásra kellett volna kerülnie. S ha mégsem készült el a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt, legalább akkor kellett volna átadni a forgalomnak, amikor megvalósult.

A programon jelenlévők közösen vágták át a szalagot, majd egy darabot mindannyian aláírtak azzal, hogy Demszky Gábor főpolgármesternek is elküldik jelképesen.Mindezek után azonnal megindulhatott a forgalom az úton.

A XIII. kerületben 2006-tól napjainkig a lakásépítések és az irodai beruházások aránya jelentősen növekedett. Ebben az időszakban 6.634 új lakás és 22 irodaház építése valósult meg. A tudatos és tervszerű városfejlesztés nyoma érződik az egész kerületben. A környezet infrastrukturális helyzete jelentősen nőtt és az épületek minősége is megfelel a jelenkor követelményének. A városrendezési döntéseinek megvalósításával, a ciklusprogram bevezetésével, illetve az Európa 13 terv és az integrált városfejlesztési stratégiájával járult hozzá a XIII. kerület fejlődéséhez.

A gazdasági válság hatásai a kerületi lakás és irodaépítésekre is hatottak. Ez elsődlegesen a lakásértékesítések visszaesésében és a tervezett beruházások megkezdésének elmaradásában mutatkozott meg.

Ennek ellenére a XIII. Kerületi Önkormányzat a 2006-2010 közötti időszakban tizenöt szerződést kötött a beruházókkal. Településrendezési megállapodás keretében valósult meg a Foka öböl környékének jelentős költséggel járó közművesítése és új utak építése. Elmúlt években 1,2-1,5 Mrd Ft értékű közcélú fejlesztést hajtottak végre a magánbefektetők, a hazai és külföldi cégek egyaránt.

A 88 db kerületi szabályozási terv jelenleg a közigazgatási terület 70%-át fedi le. A 2006-2010. közötti években 24 KSZT-ről alkotott rendeletet a képviselő-testület. Ezek többsége lakás- és irodaház-építést irányzott elő kiszámítható építésjogi helyzetet kínálva az önkormányzati és magánfejlesztők által tervezett beruházások számára.

A kerületben jelenleg 1.279 lakás kivitelezése zajlik és 3.044 lakás építésére adott ki engedélyt a hatóság. A lakásépítés következtében a kerületben lakó fiatal felnőttek, a középkorúak száma nőtt. Évente 1.100-1.200 gyermek születik, néhány éve ez a szám éppen csak meghaladta a hatszázat. Az elkészült lakások száma kimagasló eredmény, mind fővárosi, mind országos szinten. Az önkormányzat lakásépítési beruházásai egyedüliek, példaértékűek. A kerületben megépült lakó- és irodaépületekre joggal lehet büszke minden lokálpatrióta. A fejlődés dinamikája az ingatlanpiac recessziója következtében csökkent, ugyanakkor a kerület tőkevonzó képességét sikerült megőrizni.

A kerületi önkormányzat a lakás és helyiséggazdálkodási koncepcióban elfogadott elvek alapján az elmúlt négy évben is folytatta az új lakóépületek építését. Cél volt, hogy ebben a ciklusban 200 db új önkormányzati lakás megépítésére kerüljön sor. Az új lakásokat a lépcsőzetes lakáshoz jutás biztosítása érdekében az önkormányzati lakással rendelkező pályázók részére hirdettük meg, költségelvű lakbér és sikeres pályázat esetén lakásleadási kötelezettség vállalásával.

A pályázat nyertesei által visszaadott lakások egy részét már lakással rendelkezők, további részét lakással nem rendelkező pályázók részére hirdettük meg. Ezzel az eljárással azt biztosítottuk, hogy egy új lakás felépítésével kb. 2-3 család lakásproblémáján tudtunk segíteni.Az önkormányzati ciklus végéhez közeledve elmondható hogy a fenti elvek mentén 247 lakás, önkormányzati lakás mintegy 700 családnak biztosított új, vagy a korábbinál jobb lakhatási feltételt.

A XIII. Kerületi Önkormányzat az építési törvényben előírt településrendezési feladatait kiemelkedő szinten látta el, melyet az elért eredmények is igazolnak. Az önkormányzat tudatos, tervszerű és összehangolt városfejlesztési koncepciókkal határozta meg a kerület fejlesztését. A fejlődés dinamikája az ingatlanpiac recessziója következtében csökkent, ugyanakkor a kerület tőkevonzó képességét sikerült megőrizni. Ebben meghatározó szerepe volt a magas szintű szakmai előkészítő munkának és a tudatos városfejlesztésnek. A születő és az átalakuló városrészekben a jelen és a jövő generációinak kívánunk értékes, élhetőségi feltételeket teremteni.