Az Országgyűlés a társasházi törvény pár napja történt módosításával megalkotta a kamerarendszerek kiépítésével, működtetésével kapcsolatos rendelkezéseket. A jogszabályváltozás figyelembe vette az adatvédelmi ombudsman tavaly decemberi ajánlását, amely "tömeges jogsértésre" hívta fel a jogalkotók figyelmét.
Az adatvédelmi biztos, Jóri András azért fordult tavaly decemberben az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, mert értesült a társasházi törvény küszöbön álló módosításáról, és javaslatot akart tenni a kamerás megfigyelés szabályainak rendezésére. A probléma abban állt, hogy bár a lakók részéről sokszor megfogalmazódott a kamerás védelem iránti igény, ám a száz százalékos támogatás a legtöbb esetben nem volt biztosítható. Az adatvédelmi biztos szerint az így kialakult „tömeges jogsértések” megszüntethetőek lennének, ha a Parlament biztosítaná a lakók által nagy (minősített) többséggel támogatott kamerarendszerek legális létrehozását.
Háromnegyedes javaslat
Javasolta, hogy az épület közös tulajdonú, illetve közös használatban álló helyiségeiben kizárólag az emberi élet, testi épség személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint vagyonvédelem érdekében lehessen kamerarendszert alkalmazni. A kamerák felszereléséhez és működtetéséhez a tulajdonostársak az erről határozó közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább háromnegyedes szavazattöbbségű határozattal járulnának hozzá.
A kamerarendszer továbbá akkor alkalmazható, ha a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.
Bejáratra nem irányulhat
A kamerák nem irányulhatnak a tulajdonostársak (tagok és nem tag tulajdonosok) külön tulajdonában álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bejáratára. A biztos az adatbiztonsági előírások meglétét is alapkövetelménynek tekintette, így azt, hogy a felvételekhez kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnek hozzá.
A törvény négyötödöt állapít meg
A napokban elfogadott törvény a következőket mondta ki: a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.
Nem üzemeltetheti akárki
A közös képviselő, vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.
A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja. További feltétel, hogy a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.
A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára, vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen, vagy területen van elhelyezve. (Ezzel tehát még szigorítottak az adatvédelmi biztos ajánlásán, aki csak a külön tulajdonban álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helységekre javasolta ugyanezt.)
Öltözőben, mosdóban nem lehet
A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti.
15 napig tárolható
A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ide értve az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
A felvételek továbbítása
A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
Kérhető a megsemmisítés mellőzése
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
Tájékoztatni kell a kamerák működéséről
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak.
A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az új törvényi rendelkezések szerint a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire is.
Megosztás a Facebook-on
